Szerződéskötést megelőző tájékoztatásra vonatkozó követelmények

: Elfelejtettem megadni a szerződéskötést megelőző tájékoztatást egy lehetséges ügyfélnek az üzlethelyiségben. Mit lehet ilyenkor tenni?

A kereskedők jogszabály szerint kötelesek a lehetséges ügyfelek számára szerződéskötést megelőzően tájékoztatást adni. Nyolc kulcsfontosságú információt kell egyértelműen a fogyasztó tudomására hozni még azelőtt, hogy az üzlethelyiségben megkötné Önnel az adásvételi vagy szolgáltatási szerződést. Amennyiben azonban az információ már egyértelműen kitűnik a szövegkörnyezetből, akkor a kereskedőnek nem kell ezzel a nyolc adattal foglalkoznia.

Különböző következményei vannak, ha nem adja meg a szerződéskötést megelőző tájékoztatást. Először is megvan annak a kockázata, hogy kiábrándulnak az ügyfelek és a jó hírnév csorbul. Másodsorban maga a törvény tartalmaz fontos közvetlen következményeket, ha bizonyos szerződéskötést megelőző tájékoztatásra vonatkozó követelményeket nem tartanak be. De legfőképp azt kockáztatja, hogy pénzbírságot kell fizetnie a nemzeti jogszabályok alapján a Fogyasztók jogairól szóló irányelv megszegése miatt.

Különböző következményei vannak, ha nem adja meg a szerződéskötést megelőző tájékoztatástKülönböző következményei vannak, ha nem adja meg a szerződéskötést megelőző tájékoztatást. Először is megvan annak a kockázata, hogy kiábrándulnak az ügyfelek és a jó hírnév csorbul. Másodsorban maga a törvény tartalmaz fontos közvetlen következményeket, ha bizonyos szerződéskötést megelőző tájékoztatásra vonatkozó követelményeket nem tartanak be. De legfőképp azt kockáztatja, hogy pénzbírságot kell fizetnie a nemzeti jogszabályok alapján a Fogyasztók jogairól szóló irányelv megszegése miatt.

: Attól fügően, hogy az ügyfelem hány terméket (pl. Könyvet) rendel, a postaköltség változik és nehéz előre kiszámítani annak végleges árát. Mit lehet ilyenkor tenni?

Az ügyfélnek pontos szerződéskötést megelőző tájékoztatásra van szüksége. Az Ön kínált áruk és szolgáltatások adóval növelt teljes árának egyértelműnek kell lennie. Eszerint az árnak teljes árnak kell lennie, vagyis tartalmaznia kell a fizetendő adókat, az összes fuvardíjat, szállítási és postaköltséget. Ha az árat nem lehet előre kikalkulálni, akkor az ár kiszámításának a módját kell a fogyasztó tudomására hozni.

: Árucikkeket kínálok a honlapomon. Ha a jogszabály szerint kötelező összes információt felteszem, akkor egy listához kezd hasonlítani és szörnyen néz ki. Mit lehet ilyenkor tenni?

A helyzet az úgynevezett „távollévők között kötött szerződés” megkötésére vonatkozik, amelynek tekintetében minden szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötezettséget teljes mértékben harmonizáltak az EU-ban. Mindig be kell tartani a nyolc adatra vonatkozó szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötezettséget, de további adatokat is meg kell adnia.


A szabályok betartásának megfelelő módja, ha ikonokkal illusztrálja a vonatkozó tájékoztatási kategóriákat. Az Európai Bizottság erre egy modellt biztosított:http://ec.europa.eu/justice/consumer-marketing/files/model_digital_products_info_complete_en.pdf

: A termékeimet minden uniós országban értékesíteni szeretném. Minden uniós nyelvre le kell fordítani a honlapot?

Az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy meghatározzák azt a nyelvet, amelyen a tájékoztatást a fogyasztónak meg kell adni. A legtöbb esetben ez a tagállam hivatals nyelve(i).

Ha nem az előírt nyelven adja meg a tájékoztatást, akkor az úgy minősül, mintha egyáltalán nem adott volna semmilyen tájékoztatást. Az alábbi linken tájékozódhat arról, hogy az egyes tagállamok milyen nyelvet választottak:http://ec.europa.eu/justice/consumer-marketing/files/overview_regulatory_choices.pdf

Ezért például, ha a kereskedő honlapja olyan tagállamban élő fogyasztókat céloz meg, amely a fogyasztók jogairól szóló irányelv 6. cikk (7) bekezdése szerint nyelvi követelményeket kötött ki, akkor a fogyasztó részére a szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatást a kereskedőnek az adott tagállamban előírt nyelven kell megadnia.

: Nem szeretném termékeimet az összes uniós országban értékesíteni. Megtagadhatom-e az Európai Unión belül élő fogyasztóknak történő értékesítést?

A jelenleg hatályban lévő jogszabályok alapján nincs ilyen kötelezettség a termékek vagy szolgáltatások online értékesítése esetén. Ez azonban változik majd a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet életbelépésével, amely értékesítési kötelezettséget határoz meg, de a kötelezettség nem vonatkozik az áruk átadására és a szolgáltatások nyújtására. Az uniós jog alapján, ha Ön üzleti tevékenységével más uniós országokban élő fogyasztókat céloz meg, általában annak az országnak a joga alkalmazandó a külföldi fogyasztóval kötött szerződésre, amelyben a fogyasztó él. Ha mindketten más jogot választottak, az adott választás nem fosztja meg a külföldi fogyasztót a saját lakóhely szerinti országának kötelező rendelkezései által biztosított védelemtől.


Óvatosan kell eljárni olyankor, ha kereskedőként nem szeretné, ha úgy tekintenének Önre, mint aki tevékenységével másik országot céloz meg, annak érdekében, hogy ne kelljen a saját országában hatályos fogyasztóvédelmi jogszabályoktól eltérő jogszabályokat alkalmaznia. Ha például azt a benyomást akarja kelteni, mintha nem célozná meg egy szomszédos ország piacát, akkor választhat úgy, hogy nem fordítja le a honlapot az adott ország nyelvére.

Elállási jog

: Az ügyfelem viszaküldte a csomagot. Honnan lehetek biztos abban, hogy az ügyfél melyik napon kapta meg a csomagot és hogy túllépte-e az elállási jogra nyitva álló 14 napot vagy sem?

A válasz erre a kérdésre a szállítási szerződéstől függ. A 14 napos időszak azon a napon kezdődik, amikor az ügyfél fizikailag birtokba veszi az árukat. Ez indulhat például attól a naptól, amikor a fogyasztó az átvételi elismervényt átadja a kézbesítést végző szolgáltatónak.

: Az ügyfelem a csomagot annak átvételét követő 16. napon küldte vissza. Mit lehet ilyenkor tenni?

Az ügyfél köteles a terméket 14 napon belül visszaküldeni attól a naptól számítva, amikor az elállási jog gyakorlásával kapcsolatos szándékát közölte. Ezért a kereskedőnek ellenőriznie kell azt a napot, amikor az ügyfél tájékoztatta őt a termék visszaküldésének szándékáról, és a 14 napos időszak azon a napon kezdődik. Amennyiben az ügyfél a csomagot ennél később küldi vissza, akkor a kereskedő visszautasíthatja annak átvételét.

: Az ügyfelem megrendelt egy könyvet és elállási jogával élve, annak kézhezvételétől számított 5. Napon visszaküldte azt. A könyv kávéfoltosan érkezett vissza. Mit lehet ilyenkor tenni?

Az ügyfél jogosult a terméket ellenőrizni. Mindazonáltal ha a termék használata meghaladja a szükséges mértéket, akkor abban az esetben az eladó megbecsülheti a termék értékcsökkenését és annak ellenértékét visszakérheti az ügyféltől.

: Az ügyfelem felpróbálta az általa megrendelt futócipőt (a cipőnek szaga van!), de aztán elállási jogával élve visszaküldte azt. Mit lehet ilyenkor tenni?

Ugyanúgy mint a fentiekben az ügyfél ugyanúgy jogosult a termékeket ellenőrizni, mintha az üzlethelyiségben tenné. Ezért felpróbálhatja a cipőt. Ha azonban a cipőt a szükséges mértéket meghaladóan használta, amelyet az a tény igazol, hogy a cipőnek szaga van, akkor a kereskedő kártalanításra jogosult az értékcsökkenés miatt. Ez különösen akkor van így, ha a cípőt már nem lehet új cipőként eladni.

: Az ügyfelem elállási jogával élve határidőben küldte vissza a csomagot és arra kér engem, hogy fizessem ki a postaköltséget, annak ellenére, hogy megemlítettem neki a szerződéskötést megelőző tájékoztatás során, hogy azt saját magának kell viselnie. Mit lehet ilyenkor tenni?

Abban az esetben, ha az ügyfelet már az elején tájékoztatták arról, hogy közvetelnül neki kell állnia a termék visszaküldésének költségét, akkor az eladó nem köteles viselni ezt a költséget.

Fogyasztók jogai és a jótállások

: Írországban például a termékekre 6 éves jótállás van, míg az uniós jog legalább 2 évet határoz meg és sok uniós ország alkalmazza ezt a kétéves időszakot. Ha a termékemet egy olyan másik országban értékesítem, ahol a kellékszavatosság hat évre szól, akkor a hat évet vagy a két évet kell-e betartanom?

A gyakorlatban kizárólag a másik államban kötelező fogyasztóvédelmi szabályok az alkalmazandók, ha azok rendelkezései nagyobb védelmet nyújtanak, mint az Ön saját jogrendszere vagy az a jog, amelynek alkalmazásában a fogyasztóval megállapodtak. Ilyen eset lehet például, amikor a fogyasztó joghatóságában a kellékszavatossági időszak hosszabb, mint az Ön saját országának joga szerint.

: Rossz csomagot küldtem az ügyfélnek: Feketét küldtem az általa rendelt fehér cipő helyett. Mit kell tennem?

Ha valóban szerepelt a fogyasztóra és a kereskedőre nézve kötelező erejű szerződésben, hogy a cipőnek fehérnek kell lennie, akkor egyértelmű, hogy a leszállított árucikk nem felel meg a szerződésben foglaltaknak. Nagy esélye van annak, hogy ebben az esetben az ügyfél gyorsan panaszt emel és élni fog elállási jogával, amennyiben online vásárolta az árucikket. Ebben az esetben szerződésnek való megfelelés hibája áll fenn; a cipő nem felel meg az eladó által adott leírásnak. Ebben az esetben a fogyasztónak joga van cserét kérni a fehér cipőre, mivel a jelenlegi cipő nem felel meg a szerződésben foglaltaknak. A fogyasztó ettől még örülhet a cipőnek és árengedményt kérhet.

: Törékeny cikkeket küldtem nem megfelelő csomagolásban és az ügyfél törötten kapta meg az árut (például szemüveget). Mit lehet ilyenkor tenni?

Nem lehet kétséges, hogy a fogyasztó nem rendelt törött szemüveget, és ezért a leszállított árucikk nem felel meg a szerződésben foglaltaknak. A fogyasztó ezért jogosult jogorvoslatot és így az árucikk kicserélését kérni.

: Egy évvel ezelőtt bezártam az online üzletet, de egy ügyfél megkeres engem, mivel az másfél évvel ezelőtt vásárolt termék hibás. Mit kell tennem?

Mivel már nem végez üzleti tevékenységet és valószínűleg üzletének cége sem működik már, azt tanácsolhatja ügyfelének, hogy közvetlenül vegye fel a kapcsolatot az árucikk gyártójával, vagy küldje egy olyan másik üzetbe, ahol hasonló árucikkeket és márkákat árulnak. Mindkét esetben a kétéves kellékszavatossági időszak azon a napon kezdődik, amikor a fogyasztó a terméket birtokba vette.

: Az ügyfelem visszahozza a kerékpárt az üzletbe. A vázon rozsdásodás látható. Azt állítja, hogy a vásárlást követően három hónappal kezdődött. A fogyasztó azonban a vásárlást követően csak hét hónappal reklamál. Mit lehet ilyenkor tenni?

Mivel a fogyasztó a probléma felmerülését követően csak több mint hat hónappal keresett meg, neki kell bizonyítania, hogy a probléma a kezdetektől kezdve fennállt. Amennyiben ez sikerül neki és meggyőzi Önt, akkor a kétéves kellékszavatosságot kell alkalmazni, és a fogyasztó vagy cserére vagy kijavításra jogosult. Felajánlhatja például azt is, hogy csak a vázat és nem a teljes kerékpárt cseréli ki.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok

: A versenytársam kiírta a bejárati ajtóra, hogy „a legjobb termékekt a városban”. Ugyanolyan termékeket (kamerákat) árulunk. Mit lehet ilyenkor tenni?

Az állítást arra alapozták, hogy a termékek a „legjobbak” és ez a legkevésbé sem meggyőző. Nincs semmi olyan a reklám többi részében, ami egyértelműen alátámasztaná ezt az állítást. Ezt szubjektív állításnak is tekinthetjük, és azt is feltételezhetjük, hogy az nem fog félrevezetni egy átlagfogyasztót.

Mindazonáltal óvatosan kell bánni az ilyen típusú reklámokkal, mivel megtévesztőnek ítélhetők, lévén, hogy a „városban a legjobb” kifejezés úgy is értelmezhető, mintha azt egy független minősítő intézet adta volna az eladónak, még akkor is, ha erről szó sem volt. Ebben az esetben úgy tekinthető, hogy az embereket megtévesztették. Ezért tanácsos nagyon óvatosan bánni az ilyenfajta állításokkal.
 

: Pizzát árulok online. A piaci stratégiámnak megfelelően azt állítom, hogy a pizzán nagyon sok sajt van. Állíthatom-e azt a reklámozás során, hogy a „valaha volt legsajtosabb pizza”, vagy tudományosan kell tesztelnem annak bizonyítása érdekében?

Kevés olyan bizonyíték van, amely alátámasztaná az állítást. A meghatározást tekintve az állítás arra vonatkozik, hogy a pizzákon több a sajt, mint a versenytársak által készített pizzákon. Ez megtévesztőnek minősülhet, és kifogásolható módon sértheti a versenytársak érdekeit. Elfogadhatóbb alternatíva lenne, ha úgy mondanák, hogy a pizzán „rendkívül sok” vagy „nagyon sok” sajt van.

: Múlt héten néhány termékhez plakátot tettem ki azzal, hogy „20%-os árengedmény ezen a héten”, mivel helyre van szükségem az üzletben. Nem adtam el őket. Nem tudtam olcsóbban eladni őket. Megtarthatom-e ezt a plakátot, addig amíg el nem adom őket?

Nem, nem állíthatja. Az tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülne, mivel ez a gyakorlat kifejezetten a feketelistán szerepel. Úgy tekintenék, mintha hamisan azt állítaná, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig lenne kapható különleges feltételek mellett. Úgy tekinthető, mintha azonnali döntést akarna kiprovokálni és megfosztaná a fogyasztót annak lehetőségétől, hogy elegendő ideje legyen alapos tájékozódást követően megfelelő döntést hozni.

: Eladtam egy táblagépet az egyik ügyfélnek. Egy évig használta. Egy év múlva észrevette, hogy a táblagépnek kisebb a memóriája, mint amennyit neki mondtak. Mit lehet ilyenkor tenni?

Visszaküldheti a terméket a gyártónak, ha ebben megegyeztek. Ebben az esetben a táblagép memóriája egyértelműen fontos eleme volt a fogyasztó vásárlási döntésének, és félrevezették, ha a táblagépet kisebb memóriával adták el neki, mint amit ígértek.

Egyértelműnek kell azonban lennie, hogy valóban arról van-e szó, hogy a fogyasztó nem ismerte a memória kapacitását és nem próbál ingyenesen új táblagéphez jutni. Érvelhet például azzal is, hogy a memória kapacitását nagyon világosan mutatja a táblagép doboza.
 

: A múlt héten kamerát reklámoztam a helyi újságban. Két nap alatt elfogyott. Az ügyfelek pedig még mindig jönnek és szeretnének venni belőle. Felajánlhatok-e nekik hasonló, de más márkájú kamerákat?

Erre a kérdésre adott válasz számos tényezőtől függ. Amit mindenképpen el kell kerülni, azt „csalogató reklámnak” hívják. Ez tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak minősülne, amely az egyik kifejezetten feketelistán szereplő gyakorlat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv szerint.

Tudnia kell, hogy egyáltalán nem kínálhat ilyen terméket, vagy csak kis mennyiségben. Ha a készlete aránytalanul kevés a reklámkampányhoz képest, akkor nagy esélye van annak, hogy ezt a gyakorlatot tisztességtelennek ítélik meg.
 

ADR/ODR

: Hogyan szerezhetek információt az alternatív vitarendezésről a saját országomban?

A legegyszerűbb, ha ellátogat az ODR platformra az ec.europa.eu/odr címen, ott kiválasztja a saját nyelvét és a „vitarendezési szervek” részt. Az kiadja majd az ADR szervek listáján az összes országból, és lehetőséget ad az ország kiválasztására.

: Ha több ADR szerv is működik az országomban, akkor hogyan válasszam ki közülük a megfelelőt?

Az ADR szervek általában bizonyos szektorokra, termékekre vagy szolgáltatásokra specializálódnak. Az a legjobb, ha azt a szervet (vagy szerveket) választja, amelyek a saját szektorára specializálódtak. Ha több lehetőség is van, akkor más jellemzők szerint is választhat – mennyit kell fizetnie az ADR szervnek azért, hogy az ügyét megvizsgálja, a letelepedési helyéhez közel működik-e, valamint az Ön számára fontos egyéb feltételek alapján.

: Nem értek egyet azzal a döntéssel, amelyet az ADR a saját országomban hozott. Mit lehet ilyenkor tenni?

Először is azt kell megnéznie, hogy az ADR döntés mit mond erről. Tájékoztatást kellene nyújtaniuk arról, hogy mi a következő lépés. Néhány esetben köteles lesz az ADR döntése szerint eljárni, kivéve ha azt bíróság előtt megtámadja. Más esetekben az ADR döntése csak ajánlás, és Ön dönti el, hogy aszerint jár-e el vagy nem.

: Véleményem szerint az országomban működő ADR inkább fogyasztóbarát, mintsem kereskedőbarát. Mit lehet ilyenkor tenni?

Az ADR szervekre vonatkozó fő követelmény, hogy semlegesek és függetlenek legyenek. Amennyiben véleménye szerint az ADR nem felel meg ennek a követelménynek, akkor az erre vonatkozó információkat elküldheti egy olyan szervnek, aki az ADR szervet felügyeli.

: Online kereskedő vagyok. A vitában álló ügyfél olyan másik nyelvet beszél, amelyet nem értek. Van erre megoldás?

Ha Ön online kereskedő, akkor arra bátoríthatja a fogyasztót, hogy az EU ODR platformját vegye igénybe

http://www.ec.europ.eu/odr 

A platform gépi fordítást biztosít minden dokumentumról, ezért ilyen tekintetben nagyon sok segítséget nyújthat.